Az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés egyetlen apró eltéréssel visszaállította Magyarország 1938 előtti, az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződésben megállapított határait. A változás a Pozsonnyal szembeni szlovák-magyar határszakaszt érintette. Magyarországnak itt három újabb falut kellett átadnia Csehszlovákiának. A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítását több tényező idézte elő. Meghatározó szerepük - az I. világháború utáni helyzethez hasonlóan - ebben is a győztes nagyhatalmaknak volt. A döntésbe emellett azonban belejátszott Magyarország és riválisának II. világháborús szereplése, valamint háború utáni diplomáciájuk és propagandájuk is. A rendelkezésre álló magyar és külföldi szakirodalom felhasználásával, valamint új forráscsoportok bevonásával a könyv arra tesz kísérletet, hogy ezt a háború alatt kezdődött és 1947-re befejeződött döntéshozatali folyamatot rekonstruálja.

A magyarság számára a 20. század nemcsak a minden addiginál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás, hanem a szétszakíttatás és a gyakori újrakezdések időszaka is volt. Romsics Ignác ennek a zaklatott korszaknak tíz \"sorsdöntő\" eseményét mutatja be - kezdve a 1920-as trianoni békeszerződéssel, folytatva a bécsi döntésekkel, s befejezve az 1989-es rendszerváltozással. Műve mindazoknak ajánlható, akik az elmúlt század magyar történelme iránt érdeklődnek.